A lakások villamos előtervezéséről


Attól függetlenül, hogy vadonatúj épület vagy felújítás történik, fontos, hogy az elektromos berendezéseket az ott lakók szokásainak és igényeinek megfelelően tervezzük meg. Ha mindjárt az elején tisztázunk néhány egyszerű kérdést, elkerülhetővé válnak az áramkörök túlterhelései, a rossz világítás beállítás, egy kényelmetlen aljzat elhelyezés vagy csúnya szerelvényezés, de akár funkcióbeli zavarok is jelentkezhetnek. Érdemes a meglévő építészeti tervek birtokában gondolatban vagy ami jobb, papírból kivágott bútor modellekkel berendezni a helyiségeket. Nemcsak bútorok, de a különböző elektromos berendezések (mosó, mosogató gép, mikrohullámú sütő, légkondicionáló stb..) helyét is érdemes meghatározni. Ezután leskicceljük a tervrajzra az elvárt csatlakozók, a lámpák, falikarok stb. helyeit. A későbbi műszaki pontosítás, a szabványok betartása érdekében ezután szükséges a tervezővel egy tervegyeztetés.

Mi mindent kell figyelembe venni az előtervezés során?

Gondolatban, a skiccünk segítségével járjuk végig helyiségről helyiségre a lakást.

Konyha

Tervezzük meg a főzőszigetek, a légelszívás, a mosogatógép, a mikrohullámú sütő, a hűtőgépek helyét. A főzés előkészítő területek kialakítását, a konyhagépek működési helyét. Egy lakásban az egyik legnagyobb villamos terhelést a főző sütő berendezések jelentik, így jó ha előre tudjuk, hogy villamos, gáz vagy ennek kombinációját akarjuk használni az ételek elkészítésére. További tervezési feladat még a helyi (előkészítő, mosogató feletti) és általános világítások helyeinek meghatározása.

Nappali

Normál menetben egy nappaliban nincsenek komolyabb villamos elvárások, viszont ha itt lesz az étkező asztal, akkor annak helyét és méretét a felső megvilágítás miatt jó tudni előre. Az ülő és álló bútorok, a kis asztalok meghatározzák az aljzatok és kapcsolók helyeit. Ha lesz zenesarok, hangfalak, TV, házi mozi, akkor ezek helye is fontos. Lényeges még a helyi megvilágítás. A fali karok, festmények, dekorációs elemek, világítást igénylő élő növényzet, akvárium helyeinek meghatározása. Fontos tudni, hogy az általános világítás rejtett, spot vagy csilláros lesz, ugyanígy azt is, hogy csak egyféle színhőmérsékletű vagy többféle az elvárás.

Háló szoba

Ismernünk kell az ágyak és éjjeli szekrények elhelyezkedését. Meg kell határozni az ágy körüli falikarok vagy függőlámpák helyeit, a különböző lámpák ki/be vagy alternatív kapcsolási pontjait. Tudnunk kell a TV vagy pipereasztal, illetve az esetleges komfort villamos berendezések (fűtött ágy, rejtett világítás, masszírozó készülékek) helyeit is.

Gyerek szoba

Hasonló az elv, mint a háló szobában, csak itt még figyelembe kell venni a gyerekek növekedésével járó módosulásokat. Kezdeti időszakban ismernünk kell a pelenkázó asztal, majd az íróasztal helyét, később a „bulisarok” elvárásait is.

Dolgozó szoba, könyvtárszoba

Itt első sorban a bútorok és az íróasztal elhelyezkedése a lényeges, a helyi világítások és az információtechnológiai felületek kialakítása érdekében.

Fürdőszoba

Amennyiben nincs külön helyiség erre, akkor rendszerint itt lesz a mosó/száritógép, melynek helyét meg kell tudni határozni. Úgyszintén a zuhanykabin, a kád, a mosdók, a tükör helyzete is fontos a megvilágítás, a biztonságos hálózat és földelő rendszerek kialakítása szempontjából. Ugyanígy fontos az is hogy itt vagy máshol kerül elhelyezésre a bojler vagy más vízfűtő berendezés.

Garázs, műhely

Már a tervezés során figyelembe kell venni egy későbbi villamos gépjárműhöz szükséges töltőegység elhelyezését. Ez nagyon magas villamos teljesítményt ezzel együtt installációs eszközöket igényel. Amennyiben műhely is itt kerül kialakításra érdemes tudni, hogy lesznek-e háromfázisú gépek, illetve hol helyezkednek el a munkaasztalok. Továbbá érdemes biztosítani villamos csatlakozásra lehetőséget kapumozgatásra, esetleg emelő/mozgató berendezésre is.

Külső tér

Teraszok, erkélyek esetén érdemes ismerni az ülőbútorok megközelítő elhelyezkedését a grillsütők villamos igényét, a dekor és normál világítások meghatározását. Érdemes meghatározni a külső és kerti világítás igényeit, a kerti pavilon, a szerszámtároló, kisállat tartó helyeket. A kültéri vagyonvédelmi és kamerás rendszerek, villámvédelmi és földelő eszközök elhelyezését is érdemes már ebben a fázisban eltervezni.

Egyéb helyiségek és berendezések

Amennyiben lesz, érdemes meghatározni a villamos igényeket és a helyiségeket a kül- vagy beltéri úszó medencére, az azt kiszolgáló gépházra, jakuzzira, szaunára, teakonyhára, széfre stb.. Szintén még időben kell eldönteni azt is, hogy a villamos rendszer egy okos (SMART) vezérléssel ellátott épület lesz, valamint azt, hogy lesz-e alternatív villamos erőforrás, napelem, szélerőmű, illetve geotermikus fűtés.

A villámvédelemről


Talán kicsit meglepő, de Budapesten és környékén egy év alatt átlagosan 1,75 az egy négyzetkilométerre eső villámcsapások száma. Ez azt jelenti, hogy a környékünk 1000m x 1000m -es területében egy év alatt majdnem kétszer csap le villám egyik vagy másik épületre. Nem feltétlenül a legmagasabbra és nem feltétetlenül oda, ahol van kiépített villámvédelem. 2016 május 30-án közép-Magyarországon pusztán egy éjszaka alatt 140ezer villámcsapás történt. A villámlások romboló hatása azonban nem elsősorban a közvetlen fizikai károkozásokban nyilvánult meg. Ennél sokkal nagyobb volt a kár (közel 90%) a villámcsapások során keletkezett másodlagos hatás: a hálózati túlfeszültség megemelkedése miatt. A villámáram ugyanis kb. 50%-ban a földelőkön keresztül levezetődik ugyan, de a többi 50% bizony a villamos hálózatokon oszlik el. Ennek megfelelően a standby-ban lévő elektronikus eszközök, pl. TV-k számítógépek, riasztók, kamerás rendszerek vagy a LED világítások helyrehozhatatlan károkat szenvednek. Az iparban és pl. banki vagy egyéb high tech informatikai szolgáltatásokban ennél súlyosabb a helyzet. Itt ugyanis egy szerver vagy más adathordozó olyan sérüléseket szenvedhet el, aminek adatvesztése több milliós károkban mérhető.

Amikor tehát villámvédelemről beszélünk, akkor azon egy külső és egy belső rendszer kiépítését értjük.

A külső villámvédelmi rendszer három lényeges elemből áll: Felfogó, levezető és földelő. Sajnos a „jól bevált gyakorlati” villámvédelem, melyben „felhajigálunk néhány drótot az épület tetejére”, finoman szólva nem nyújt megfelelő védelmet. A felfogók magassága, anyaga, a levezetők száma, mérete távolsága, a földelők típusa, hossza stb. mind-mind tervezési kérdés. Itt nincs gyakorlat! Ugyanis ha a gyakorlat rosszul üt be, az komoly károkat okoz, ezzel együtt jogi felelősséggel is jár. A belső védelmek kialakítása legalább annyira fontos, mint a külső. Lehetséges ugyanis, hogy a szomszéd magasabb épületén van kiépítve külső villámvédelem, de ettől még nem vagyunk védettek. A készülékeink nagy veszélyben vannak, ha nincs jól méretezett túlfeszültséglevezető rendszer a saját hálózatunkba beépítve. Sajnos a tápegységekbe vagy az elosztókba épített un. varisztoros túlfeszültség levezető önmagában nem véd meg. Ez csak akkor lehet hatékony, ha előtte egy jól működő lépcsőzetes, un. koordinált túlfeszültségvédelmi rendszer kellően alacsony szintre tudja csökkenti, az akár több 10ezer voltos túlfeszültséget.

Mind a külső, mind a belső villámvédelem megtervezése mérnöki feladat. Bizza tehát a villámvédelmét olyanokra, akik egy bonyolult számításon alapuló kockázatelemzés után, valóban a leghatásosabb, legmagasabb védelmet biztosító rendszert képesek megtervezni, kivitelezni és annak hatásosságát ellenőrizni.

Az érintésvédelemről


Az érintésvédelem fontosságáról nem lehet keveset beszélni. Ez egy nagyon komoly életvédelmi szempont a villamos tervezésben és kivitelezésben, amit nem lehet elbagatellizálni. Tudnunk kell azt, hogy egy felnőtt férfi ember számára már kb. 400mA, azaz négyszáz milliamperes áramerősség halált okozhat. Gyerekek és nők esetében ez az érték még kisebb, kb. a fele. Mennyi is a kisautomatánk áramértéke? 10-13 Amper, ami 25, 30 szor nagyobb! Az bizony nem fog lekapcsolni! Kell tehát egy okos szerkezet ami megvéd, ez pedig az ÁVK Áram Védő Kapcsoló más néven Fi relé, még másabb nevén az RCD. Mindez nem elég, ha nincs egy nagyon stabil, földelt érintésvédelmi hálózatunk. Azért földelt, mert egy vastagabb fém rúdon vagy fém drótokon keresztül rövid úton a földbe vezetjük azt az áramot ami megrázhatna. Azért hálózat, mert ezt a földelési potenciált minden villamos berendezéshez el kell juttatni adott esetben a konnektorokon keresztül. De ebbe a védelmi hálózatba kell bekötnünk az összes nagy kiterjedésű fém testeket is, mint a fürdőkád, a zuhanytálca, a radiátorok, fém szekrények és polcok, víz, gáz, fűtés csövek stb.. Ez utóbbival kiegészülő földelési hálózatunkat hívják még egyenpotenciálú hálózatnak is.

Az érintésvédelem a fentiek alapján úgy működik, hogy egyrészt van egy áramvédő kapcsolónk, amely néhánytized másodperc alatt lekapcsol minden áramforrást, ha bármilyen módon a hálózati feszültséget megérintenénk. Másrészt a földelési hálózat biztosítja azt, hogyha bármely általunk is megérinthető elektromos vagy fém tárgy valamilyen pl. becsípődött hibás kábel miatt érintkezne a hálózati feszültséggel (vagyis megrázhatna), akkor azt az áramkört szintén néhány tized másodpercen belül a kisautomata lekapcsolja.

Elektromos problémák és hibák a háztartásban


Az elektromos energia, mint minden más energia, ha nincs kordában tartva életveszélyes lehet. Az itt felsorolt elektromos hibákat sajnos az élet szülte és csak kiragadott része a számtalan veszélyes vagy problémás helyzetnek.

A kismegszakítónk lekapcsol

Általában 5 okból kapcsolhat le a kismegszakítónk.

  1. Maga a kismegszakító hibás. Ez egy nagyon ritka eset. Oka: Leginkább gyenge vagy ellenőrizetlen minőségű eszközt építhettek be az áramkörbe. Megoldás: Csere szakember segítségével.
  2. Zárlatos készülék bekapcsolása. Nem sűrűn fordul elő. Oka: Általában gyanús sercegő hang, esetleg némi füst és jellegzetes savanyú szag jelzi a készülék használhatatlanságát. Megoldás: Először a zárlatos készülék eltávolítása és csak ezután a kisautomata visszakapcsolása. A zárlatos készüléket szakember segítségével kell megvizsgáltatni.
  3. Földzárlatos készülék került az áramkörbe. Nem sűrűn fordul elő. Oka: A használni kívánt készülék testzárlatos, vagyis annak fém részéhez valamilyen hiba folytán hozzá ér a hálózati feszültség fázis vezetője, esetleg a készülékbe víz vagy fém alkatrész került. A készülék életveszélyes, azt tilos használni! Megoldás: Először a készülék eltávolítása az áramkörből és csak ezután szabad visszakapcsolni a kismegszakítót. A készüléket pedig javításra át kell adni szakembernek.
  4. Valamilyen készülék üzembe helyezése után azonnal vagy egy kis idő múlva lekapcsol a kismegszakító. A legsűrűben előforduló eset. Oka: A kismegszakító oldala meleg vagy forró, ami túlterhelésre utal. Visszakapcsoláskor azonnal leverhet, de az is előfordul, hogy pár percig még működnek a készülékek. A kismegszakítón színekkel és/vagy számokkal jelzik azt az áramerősséget, ami felett lekapcsolnak. Pl. 10 azt jelenti, hogy az adott áramkör tartósan 10 Amper áramerősséggel terhelhető. Ugyanakkor, ha az áramkörbe annyi fogyasztót kapcsolunk, hogy az 45%-al túllépi a megengedett értéket, a példánál maradva a 14,5 Ampert akkor a kismegszakító elkezd melegedni és egy órán belül magától lekapcsol. Ezzel védve a villamos hálózatot, a vezetékeket. Megoldás: Ki kell számolnunk, hogy az adott áramkör mit bír el, mekkora teljesítményű fogyasztókkal terhelhető. A képlet egyszerű Amper = Watt / 230. Vagyis ha pl. a vasalónk 1500 Wattos (6,5Amper) és mellette használni akarunk egy 1000 Wattos (4,3Amper) hajszárítót, akkor az ebben a határesetben még nem fog lekapcsolni. De ha bekapcsolunk egy 2000Wattos (8,7Amper) sütőt a vasaló mellett, akkor az biztos, hogy egy órán belül lekapcsolja a kismegszakítót, mivel a két eszköz áramfelvételének összege 15,2Amper. Magyarul kell keresnünk egy olyan konnektort, amit egy másik kismegszakító véd. Vagy nem sütünk és vasalunk egyszerre!
  5. Valamilyen elektromotorral működő készülék pl. porszívó bekapcsolásakor a kismegszakító leold. Sűrűn előforduló eset, ráadásul nem is biztos, hogy csak egy kismegszakító kapcsol ki. Oka: A kismegszakítók áramértéke előtt található egy betű: B, C vagy D. pl. B10. Ez azt jelenti, hogy egy 10 Amperes kismegszakítónk van, de B típusú kioldási karakterisztikával. Esetünkben a lényeg az, hogy a motorikus fogyasztók az indulásuk pillanatában 3-4szeres vagy ennél is több áramot vesznek rövid, 1-2 másodpercig. Amennyiben B kategóriájú a kismegszakító, akkor szinte biztos, hogy a porszívó indulásakor a kisautomata le fog oldani. Megoldás: Ugyanakkora áramérték megtartása mellett a kismegszakító kicseréltetése C típusúra.

A Fi relénk lekapcsol

A Fi relének egyetlen feladata van. Ha az emberi test a villamos hálózattal érintkezne, ennek a készüléknek le kell oldania a teljes elektromos rendszert. Oka: A Fi relé tulajdonképpen egy érzékeny műszer, amely folyamatosan azt figyeli, hogy a villamos hálózaton van-e olyan áram, amely a földelés felé folyna el. Amennyiben mégis lenne és ez egy veszélyes értéket, pl. 30 milli Ampert meghaladna, akkor azt hibának tekintve lekapcsol. Magyarul nem tudja azt, hogy egy emberi test kapcsolódott be az áramkörbe, csak azt képes felismerni, hogy valahonnan, valamilyen hibaáram folyik a földelés felé. Ennek megfelelően, ha egy vagy több készülékünkben úgynevezett szivárgási áram alakul ki a földelés felé, akkor a Fi relé a beállított pl. 30mA elérése esetén leold. Az okok általában valamely készülék(ek) tápegységhibáiból, vezetékek, villamos szerelésekben vagy egyes háztartási készülékekben történő páralecsapódásból eredhetnek, de okozója lehet egy bizonytalan földelési hálózat instabilitása is. A hiba behatárolása nem egyszerű feladat, mert bonyolult esetekben műszeres méréseket igényel. Megoldás: Érintésvédelmi felülvizsgáló kihívása, továbbá villamos szakemberrel történő javíttatás.

Jellegzetes, gyanús (savanyú, égett) szagok észlelése

Amennyiben új készülék első használatbavételekor jelentkezik némi füst és szag az még nem biztos, hogy hiba. Rendszerint a fűtőelemekről ég le ilyenkor maradék festék vagy zsír. Néhány perc után már ennek a jelenségnek meg kell állnia. Viszont ha konnektor vagy kapcsoló környékén észlel gyanús szagokat akkor az problémát jelent. Ez különösen ott fordulhat elő, ahol nagyobb teljesítményű, 1-2 ezer wattos készüléket használunk. Pl. Mosógép, villamos sütő, vasaló. Megoldás: Az adott készülék kikapcsolása vagy leválasztása a konnektorból. Szakember értesítése és javítása.

Gyanús sercegő, zizegő hangok

Amikor elektromos ív keletkezik azt hangjelenség is kíséri. Normál esetben semmilyen villamos ív nem megengedett egy hálózaton, vagy csatlakozóban. Ha zizegő hangjelenséget tapasztal az egy hibás csatlakozás eredménye, aminek a végkifejlete akár tűzeset is lehet. Az adott konnektort vagy kapcsolót nem szabad használni és ha lehetséges, akkor az áramkör kismegszakítóját is ki kell kapcsolni. Megoldás: Elektromos szakember kihívása és javítás. (Az egyetlen feszültség alatti tevékenység, amit még a szabványok megengednek, az az izzók kicserélése. A betekerés pillanatában lehetséges egy kis sercegő hang, ami nem hiba, azonban ha ez hosszabb ideig egy két másodpercig fennállna, akkor az izzót ki kell tekerni és szakembert kell hívni.)

Villogó, villódzó lámpa

A villogó lámpa vagy valamilyen érintkezési hibára (foglalat, kapcsoló) vagy a lámpa hibájára utal. A lámpát mi magunk is kicserélhetjük, de ha több másodpercig sercegő zizegő hangot hallat, akkor a foglalatban vagy a vezeték elszakadásában van a hiba. Ez utóbbi esetekben szakember segítségét kell kérni.

Elbarnult melegedési nyomok az aljzatban, a villásdugóban

Ha a konnektorunk, egyik vagy mindkét bemeneti része környékén vagy a villásdugónk érintkezője környékén barna elszíneződést észlelünk az azt jelenti, hogy a folt környékén túlmelegszik a csatlakozónk. Ilyenkor nem szabad a készülékünket a konnektorba bedugni. A hibás csatlakozóban általában a villamos kötés lazul meg, ami nagy átmeneti ellenállással jár, melyen az áthaladó áram hőt termel. Extrém esetben kigyulladhat a csatlakozó. Szakembert kell hívni.

Sérült, vágott, becsípődött kábel

Ha a hálózati kábel valamilyen szinten megsérül, attól még maga a készülék esetleg tovább tud működni. Ugyanakkor a kábel szabaddá vált részei, különösen, ha az érszigetelés is megsérült, az már az áramütés veszélyét magával hordozza. Nem elegendő a kábel szigetelő szalaggal történő javítása, ugyanis attól még a javított kábel nem válik nedvesség ellen szigetelté. A hibát lehetőség szerint minél előbb javíttatni kell. Ugyanez a helyzet akkor is, ha a készülékből kicsúszik a kábel és már csak az érszigetelés látszik. Ha a mérete megengedi, akkor rövidebben beköthető kábel, de ha nem akkor az kábel cserével jár.

Konnektor vagy kapcsoló kijön a falból

A falban lévő szerelvények úgy vannak kialakítva, hogy a fedlapjuk eltakar minden olyan villamos részt, amely balesetet okozhatna. Ha egy konnektor kicsúszik a falból akkor szabaddá válnak azok a fém részek amelyek érintésével áramütést lehet szenvedni. Ugyanez a helyzet akkor is, ha a műanyag fedőlemez vagy a kapcsoló billentyűje eltörik. Amennyiben lekapcsoljuk a teljes hálózatot pl. a Fi relé segítségével, akkor mi magunk is javíthatjuk a kicsúszott konnektort vagy kapcsolót esetleg cserélhetjük az előlapot. Javaslat az, hogy ekkor is érdemes szakembert hívni, mert nem csak az okozat, hanem a konkrét ok feltárása is fontos, vagyis hogy miért csúszott ki vagy törött el a konnektor. Ennek megfelelően kell javítani a szerelvényt. Még egy jó tanács! Az aljzatokból a villásdugókat nem a kábel megfogásával és kirántásával kell kihúzni, hanem az aljzat fedél lemezét tartva a villásdugó testet kell kihúzni a konnektorból. Ha ez nehéz, akkor vannak olyan szerelvények, dugaljak már amelyek a villásdugók kihúzását segítik.

Nem EU konform CE készülékek vagy fogyasztók használata

Az Európai Unió törekszik arra, hogy a helyi szabványokat és szokásokat figyelembe véve egységes szabvány rendszert alakítson ki Európán belül. Az európai gyártók ezeknek a szabványoknak eleget tesznek, hiszen csak így adható el a termék. Magukat a termékeket ellátják egy CE jelzéssel amellyel azt fejezik ki, hogy a termék minden tekintetben megfelel a vonatkozó EU-s szabványoknak. Sajnálatos módon mégis bekerülnek az EU-s országokba olyan termékek amelyek nem felelnek meg a biztonsági szabványoknak, sőt egyenesen veszélyesek. Itt nem csak arról van szó, hogy egy készüléket be lehet-e dugni a konnektorba, vagy hogy az a készülék a rendeltetésének megfelelően működik, hanem arról is, hogy a készülékben lévő alkatrészek mennyire felelnek meg az európai előírásoknak. Számtalan olyan tápegységben (pl. ~230V / =12V), akkumulátor elektronikában, LED lámpában stb.. olyan alkatrészek találhatók, amelyek nem bírják a hőterhelést, vagy alulméreteztek. Ha szerencsénk van, amikor tönkre mennek nem okoznak tüzet, vagy nem ráznak meg, de sok olyan eset történt amikor ezek az elektronikák bizony kigyulladtak. Amennyire csak lehet olyan megbízható forrásból vásároljunk elektromos eszközöket, amelyről tudjuk, hogy minőségi termékeket árul.

Néhány szó a villanyautók forgalmi vizsga előtti érintésvédelmi vizsgálatáról!


„Mi ez a lenyúlás már megint?”

Teszik fel többször a kérdést a Megrendelőim. Pedig ez nem egy újabb lenyúlás. A rendelet 30 éve él és mind a mai napig hatályos. Csak akkoriban nem voltak még korszerű villanyautók, csak utánfutós vagy egybeépített lakókocsik, mozgóbüfék stb.

Az az átok rendelet!

A „lenyúlást” tehát a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM (közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló) rendelet szabályozza, aminek a 2§ (7) (a; b; c) bekezdése, valamint a 9§ (3) bekezdése alapján: „A villamos meghajtású, valamint villamos berendezéssel felszerelt járműnek meg kell felelnie a vonatkozó érintésvédelmi előírásoknak.”

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99000006.koh

Ennek megfelelően a tisztán villamos meghajtású, illetve a külső töltési lehetőséggel rendelkező hibrid (plug-in) gépkocsik sajnos érintésvédelmi vizsgára kötelezettek.

Tényleg sajnos? Miért is szükséges az érintésvédelmi megfelelőség?

Azért mert a gépjárművet a mindenféle átalakítás nélkül az AC töltőn keresztül a 230V/400V-os hálózathoz csatlakoztatjuk. Ettől a pillanattól fogva a gépjármű egy olyan bárki által megérinthető potenciális veszélyforrás, ami ki van téve az erősáramú szerelési vagy alkatrész hibáknak. Ahhoz, hogy ezeket a hibákat kiszűrjük, speciális mérésekre, vizsgálatokra van szükség.

Ki végezheti el a vizsgálatot?

A vizsgálatokat kizárólag megfelelő villamos végzettséggel és jogosultságokkal rendelkező érintésvédelmi, illetve 2020. augusztusától villamos biztonságtechnikai felülvizsgáló oklevéllel rendelkező szakemberek vizsgálhatják meg. Ezt a képzettséget és a továbbképzések meglétét hitelt érdemlően fel kell tüntetni a kiadott jegyzőkönyvekben.

Mit vizsgálnak?

A gépjárművek csak az AC töltés során kapcsolódnak az erősáramú villamos hálózathoz. Mivel a töltő áramkörhöz nincs semmilyen csatlakoztatott hálózati konnektor a gépjárműben (a lakókocsikkal ellentétben), ezért csak a töltés biztonságos és a villamos szabványoknak megfelelő csatlakoztatása és működése a vizsgálat tárgya. Az érintésvédelmi felülvizsgáló nem ellenőrzi és nem is ellenőrizheti a gépkocsi villamos elemeit, berendezéseit. Ezeket a gyártó szavatolja. (Ugyanúgy, ahogyan nem ellenőrzik a háztartási készülékeket, TV, mosógép, porszívó stb. sem.) A vizsgálat kizárólag az erősáramú megtáplálás, a töltőáramkörök és kábelek megfelelőségére szorítkozik.

Az utcai töltők minden esetben rendelkeznek érintésvédelmi megfelelőséggel, a házi töltők a legritkább esetben, ezért kell vizsgálni ezek biztonságát. (És bizony elhihetik, hogy az esetek felében hajmeresztő szabálytalanságokat, életveszélyes hibákat tárunk így fel.)

Mi az érintésvédelmi vizsgálati eljárás EV gépjárművek esetén?

A villamos és Plug-in Hybrid járművek érintésvédelmi vizsgálata kétféle lehet, attól függően, hogy otthoni töltésről vagy csak utcai töltésről van szó. Amennyiben van otthon kiépített hálózati töltőberendezés, akkor teljeskörű villamos biztonsági felülvizsgálatot végzünk. Ennek keretében egy EV gépjármű szimulátor segítségével vizsgáljuk a töltő áramkörhöz tartozó erősáramú berendezéseket: túláramvédelem (kisautomata), érintésvédelmi (Fi relé) készülékeit a földelés (védővezetők), valamint a töltőkábel megfelelősségét.

Ha a gépjármű csak utcai töltőkről üzemel, akkor a töltőkábelen védővezető folytonossági és átütés szilárdsági vizsgálatot végzünk. Mindezt rendszeresen kalibrált korszerű műszerek segítségével tesszük.

Mi a végeredmény?

A vizsgálatról és a mérésekről jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza azt, hogy a vizsgálat pontosan mire terjedt ki. A vizsgált töltőkábel pedig plombával látjuk el. Ezt a jegyzőkönyvet kel bemutatni a vizsgáló állomáson, mely a következő forgalmi vizsgáig érvényes. (Figyelem! Amennyiben otthon mégiscsak van töltő berendezés, de csak a kábelekről készített valaki érintésvédelmi jegyzőkönyvet, akkor az otthoni töltőáramkör biztonságos üzemeltetése a Megrendelő felelőssége. Az érintésvédelmi jegyzőkönyv minden esetben csak a bemutatott berendezésekre vonatkozik!)

Mi a teendő az érintésvédelmi vizsgálat előtt?

Amennyiben otthoni töltő teljes áramkörét vizsgáljuk, akkor ajánlott előtte egy villamos szakemberrel ellenőriztetni a meglévő rendszert. Elsősorban töltő áramkörhöz telepített kisautomaták, kábelátmérők megfelelőségét, az ÁVK (Fi relé) működőképességét, a szabványos szerelést, a por és vízmentességet (IP) javasolt leellenőriztetni.

A „Nem Megfelelő” jegyzőkönyv elkészítése ugyanannyiba kerül, mint a megfelelőé. Érdemes tehát ezt a vizsgálatot megtenni.

A jegyzőkönyv kiállításához kérjük előkészíteni a gépjármű forgalmi igazolványát, mert ebből kell felvenni a szükséges adatokat: a jármű típusa, alvázszáma, rendszáma, a tulajdonos neve és lakhelye.